Az artériák betegségei – amit érdemes tudni 

Új Nagy Egészségkönyv, Kossuth Kiadó, 2004, 323-324. oldal

 A szívből kiinduló artériák – azaz a verőerek – minden egyes szívveréskor nagy nyomásnak vannak kitéve. Ez a tartós terhelés az évek múlásával megviselheti az érfalakat, és idősebb korban gyakran vezet különböző érrendszeri betegségek kialakulásához.
Az orvostudomány szerint több tényező is hozzájárulhat ezekhez a problémákhoz, például:
– veleszületett rendellenességek,
– magas vérnyomás,
– emelkedett vérzsírszint (pl. koleszterin),
– dohányzás,
– túlsúly,
– mozgáshiány,
– családi halmozódás (örökletes hajlam).
Minél több ilyen kockázati tényező van jelen valakinél, annál nagyobb az esélye annak, hogy szív- és érrendszeri betegséget kap.
Az egészséges artériák rugalmasak, izomsejtekben gazdagok, és képesek alkalmazkodni a változó vérnyomáshoz. Ez a rugalmasság azonban a kockázati tényezők hatására idővel csökkenhet – az erek elveszíthetik alkalmazkodóképességüket, ami komoly problémákhoz vezethet.

Mi az érelmeszesedés? – Fogalom és tünetek
Az érelmeszesedés (más néven szklerózis) során az erek fala fokozatosan elveszíti rugalmasságát, megvastagszik, és beszűkül. Ez a folyamat akadályozza a vér szabad áramlását, és súlyos esetben akár teljes elzáródáshoz is vezethet.
Két fő formája van:
Arterioszklerózis – az artériák falában kalcium-sók rakódnak le, amitől az érfalak megkeményednek és merevvé válnak. Ez a jelenség az öregedés természetes velejárója is lehet, gyakran tünetmentesen zajlik.
Ateroszklerózis – az artériák belső falán zsírnemű anyagok, például koleszterin rakódnak le. Ezek a plakkok szűkítik az ér átmérőjét, csökkentve a véráramlást, és növelve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Tünetek
Az érelmeszesedés sokáig nem okoz észrevehető tüneteket, ezért gyakran csak előrehaladott állapotban derül ki. Jelentősége éppen abban rejlik, hogy szövődményei komoly következményekkel járhatnak, mint például:
• magas vérnyomás,
• szívinfarktus,
• agyvérzés,
• végtagi érszűkület,
• szervi elégtelenségek (pl. vese, szív).

Az érelmeszesedés megelőzhető és lassítható megfelelő életmóddal, gyógynövényekkel, táplálkozással, mozgással és szükség esetén orvosi kezeléssel.

Hogyan alakul ki az érelmeszesedés? – A folyamat lépésről lépésre
Magas vérnyomás esetén, ha a vér koleszterinszintje is emelkedett, az artéria falán apró sérülések keletkezhetnek. Ezek a sérülések lehetőséget adnak arra, hogy zsírnemű anyagok (főleg koleszterin) rakódjanak le az ér belső falán.
Ezeket a lerakódásokat aterómáknak nevezzük.
Az aterómák szorosan tapadnak az érfalhoz, idővel egyre nagyobbak lesznek. A folyamat során más anyagok – például kalcium – is megtapadhatnak rajtuk, ami tovább súlyosbítja az állapotot.
Az érfal emiatt:
• megkeményedik,
• elveszíti rugalmasságát,
• beszűkül,
így egyre nehezebbé válik a vér áramlása.
Ez a folyamat addig folytatódhat, amíg a test szövetei nem jutnak elegendő oxigénhez és tápanyaghoz, vagyis keringési elégtelenség alakul ki. Súlyos esetben ez szívinfarktushoz, stroke-hoz vagy szervi károsodáshoz is vezethet.

Mi gyorsítja fel az érelmeszesedést?
Az alábbi tényezők jelentősen növelik a kockázatot:
• Mozgásszegény, ülő életmód
• Zsírban és szénhidrátban gazdag étrend
• Túlsúly, elhízás
• Rendszeres dohányzás
• Gyakori alkoholfogyasztás
• Magas vérnyomás
• Cukorbetegség
• Pajzsmirigy-túlműködés
• Indokolatlan gyógyszerszedés
• Veleszületett hajlam (öröklött tényezők)

Kezelés és megelőzés – Mit tehetünk?
Az érelmeszesedés kezelése elsősorban a kiváltó okok megszüntetésére irányul. A legfontosabb lépések, amelyeket te magad is megtehetsz:
✅ Tudatos, kiegyensúlyozott táplálkozás
✅ Gyógynövény teák
✅ Dohányzás és alkoholfogyasztás elhagyása
✅ Rendszeres, mérsékelt testmozgás
✅ Stressz csökkentése, pihenés
✅ Rendszeres orvosi kontroll, laborvizsgálat

Mi az a koleszterin és miért fontos?

A koleszterin egy zsírszerű anyag, amely fontos szerepet játszik a szervezetben: nélkülözhetetlen a sejthártyák felépítésében, valamint a hormonok és az epesavak előállításában, D- vitamin képzésénél. Állati eredetű élelmiszerekben fordul elő.
A szervezet saját maga is elegendő koleszterint állít elő (a máj), tehát figyelni kell rá,hogy mennyit viszünk be a táplálkozással.

A túl magas ( LDL -ártalmas-) koleszterin, érelmeszesedéshez, szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. LDL (Low-Density Lipoprotein): „rossz” koleszterin, érfalra rakódik.

A szív és érrendszeri megbetegedések nagy részének hátterében érelmeszesedés áll. Lényege, hogy koleszterinplakkok rakódnak le az érfalon, az érfal elveszíti rugalmasságát, az ér beszűkül, érdessé válik belső felülete.

Következmény:
– lehet hipertónia ( magas vérnyomás),
– helyi keringési zavar,
– szűkület,
– thrombus képződik.
Vérellátási zavarok keletkeznek az érintett szervekben, szövetekben, ami súlyos elváltozásokhoz vezethet- akár életet veszélyeztető következményekkel is járhat, ha életfontosságú szervekben jön létre a folyamat.

A vér koleszterin szintje nem állandó.

A koleszterin szint csoportosítása:

Vérképben kiértékelik a : LDL (rossz),  HDL (jó) koleszterinszintet. Az összkoleszterinszintet és a triglicerid szintet. A lényeg, hogy a HDL -szint minél magasabb értéket mutasson! HDL (High-Density Lipoprotein): „jó” koleszterin, eltávolítja a fölös LDL-t.
A HDL -megakadályozza az LDL lerakódását➡ képes a lerakódott koleszterint visszaszállítani és kiüríteni.
A triglicerid érték a táplálkozással bevitt értéket mutatja.

A magas LDL-koleszterinszint veszélyei:

-érelmeszesedés, szív- és érrendszeri betegségek, stroke.
Tünetmentes, de laborvizsgálattal kimutatható.
Cél: természetes módszerekkel csökkenteni az LDL-szintet és növelni a HDL-t.

Teljes értékű növényi étrend

Teljes értékűnek nevezzük azokat az ételeket, amelyek eredeti formájukban vagy minimális módosításokkal ( párolás, főzés, sütés ) kerülnek a tányérra- írja Dr. Iller Barbara – Növényi étrend a teljes életért című könyvében. Nem tartozik ebbe a kategóriába a finomított, feldolgozott élelmiszerek, valalmint a cukor, só, fehér liszt és olaj használata. A teljes értékű növényi étrend segít az ideális testsúly elérésében és megtatartásában, antioxidáns- daganatmegelőző hatású, csökkenti a szervezetben lévő gyulladásokat, jó hatással van a szív-érrendszerre, 2-es típusú cukorbetegségben gyógyulást hozhat.
Mi is az az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség? (Gyógyszer Kompendium 2005 (536-537. oldal) 
1-es típusú cukorbetegség gyermek ( 12-14 éves kor közt)  és ifjúkorban ( 35 év alatt ) kialakuló, jellemző tünetekkel kezdődik. Pl.: fokozott szomjúság érzet, nagy mennyiségű vizelés, jó étvágy ellenére testsúly csökkenése, fáradság.
2-es típusú cukorbetegség igen lassan alakul ki, nemsok tünettel jár, leginkább véletelenszerűen derül ki, más vizsgálati ok során. A betegek többsége túlsúlyos,a mozgásszegény életmód és kalóriadús táplálkozás mind esélyt ad a betegség kialkulásának a felnőttek és idősek körében.Az első panaszaikat más a szövődmények okozzák,mint a gyakori viszketés, elhúzódó sebgyógyulás, látásromlás, lábújj elhalás.

Megoldás: minél korábban, még a betegség előtt – életmód és étrendbeli változtatásban rejlik.A kalóriaszegény étkezés, fizikai akitvitás fokozása mindennél többet ér!

Étrend szerepe a koleszterinszint szabályozásában:

Fogyasszunk napi fél kiló zöldséget és gyümölcsöt. Sok almát és a répát, amelyek  vízben oldódó rostban és a pektinben gazdagok. Ne feledkezzünk el a jótékony, telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajos magvakról, diófélékből. A húsos ételek vagy kolbász helyett válasszunk  halat, mint a lazac vagy makréla, fehér rizs helyett barna rizst, fehér kenyér helyett teljes kiőrlésű kenyeret fogyasszunk. A nasik közül a gyümölcsök (aszalt is) és a magvak. A mozgás szintén kulcsfontosságú.

Kerülendő ételek  amik növelik az LDL („rossz” koleszterin szintet)
a, telített zsírok: zsíros húsok, vaj, sajt, tejszín
b, transzzsírok: margarin, sült gyorsételek, kekszek, péksütemények
c, finomított szénhidrátok, cukor: üdítők, fehér kenyér, édességek.

Ajánlott ételek – mik csökkentik az LDL-t
a, teljes kiőrlésű gabonák: barna rizs, teljes kiőrlésű kenyér
b, rostban gazdag ételek: hüvelyesek, alma, körte, zabpehely
c, oldható rostok segítenek a koleszterin kiürítésében.

Egészséges zsírok:
omega-3 zsírsavak, egyszeresen telítetlen zsírok, növényi szterinek: csökkentik a koleszterin felszívódását (olajos magvak, szezámmag).
Fokhagyma, vöröshagyma – segíthetnek a koleszterinszint csökkentésében.

Gyógynövények a koleszterinszint szabályozására:
Máriatövis (Silybum marianum)
Galagonya
Fokhagyma kivonat
Hibiszkusz tea
Zöld tea
Oregánó ( szurokfű ) 

Zöldségek és gyümölcsök szerepe:
rostban gazdag gyümölcsök
bogyós gyümölcsök
brokkoli, kelkáposzta
répa
avokádó

Életmódbeli kiegészítő tippek:
1, rendszeres testmozgás-
növeli a HDL szintet, csökkenti az LDL-t és a trigliceridet.
Hetente legalább:
3×20 perc intenzív mozgás (pl. futás, úszás), vagy
5×30 perc közepes intenzitású (pl. séta, kerékpározás)

További előnyök:
– fokozza az anyagcserét
– csökkenti a zsigeri zsírt
– javítja a vérkeringést és oxigénellátást.

2, stresszkezelés –
krónikus stressz emelheti a koleszterinszintet

3, dohányzás elhagyása-
csökkenti a szívbetegség kockázatát

4, megfelelő testsúly fenntartása.

Természetes koleszterincsökkentők
-fokhagyma: vérzsírszint-csökkentő
-kurkuma, zsálya, oregánó: gyulladáscsökkentők
-csalán, citromfű: koleszterin- és vérnyomáscsökkentő.
Rostforrások:
zabpehely, búzakorpa – az LDL felszívódását gátolják, hasznos olajok, magvak (lenmag, dió, homoktövis magolaj) omega-3 zsírsavakban gazdagok,
csökkentik a trigliceridszintet és javítják az érfalak állapotát.

Napi rutin javaslat:
reggeli: zabkása gyümölccsel vagy zöldturmix ( spenót, rukkola,kelkáposzta, chiamag,lenmag)
ebéd: zöldségleves, teljes kiőrlésű gabona,burgonya, párolt zöldség, olívaolajjal készült főzelék
vacsora: párolt zöldségek, grillezett hal, avokádósaláta. Kalóriaszegény étkezés, lefekvés előtt.
Naponta 1–2 csésze gyógynövénytea.
Hetente 2-3x testmozgás,sok zöldség-gyümölcs. Napi 2,5 liter víz.